Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Hogyan tudunk megbocsátani? Mikor akarunk, és mikor nem?
Vágyni, álmodni nem is olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk: egy folyamat kezdete, amely óriási energiákat szabadíthat fel, s ezek az energiák építenek, vagy sajnálatos módon rombolni is tudnak. Cselekvési terv, önmotiváció, szövetségesek is kellenek a megvalósításhoz, és hogy energiánkat jó irányba tereljük.
Úgy tűnik, árthat a „két fél egy egész” mítosz.
E három dolog közelebb visz minket a zsenialitáshoz, a kérdés csak az, hogy hogyan.
Sokszor nem a végletesen kiszámíthatatlan autista gyereket nehéz elviselni, hanem a környezet rá adott reakcióit, elutasítását, illetve az intézményrendszer hiányosságait – derül ki Mocsonoky Anna könyvéből, amelyben autista gyermeket nevelő szülők vallanak küzdelmeikről, csalódásaikról és örömeikről.
Hercsel Adél újságíró Láthatatlan pokol című új könyvében olyanok osztják meg a múltjukat, akiknek sikerült kiszabadulniuk egy bántalmazó kapcsolatból. A kötetből a 38 éves Nóra történetét választottuk.
Öt hónaposan a csecsemő már meg tudja különböztetni a szomorúság és a boldogság arckifejezéseit. Hároméves kor körül képessé válik mások érzelmi állapotát értelmezni, felismerni és megnevezni. A bonyolultabb érzelmeket azonban majd csak kisiskoláskorban fogja azonosítani és kifejezni.
Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani.
Hogyan, mikor és milyen lesz? Ezek a leggyakoribb kérdések az első szexuális együttlét előtt, amin statisztikák szerint a mai fiatalok több mint fele már 15-16 évesen átesik. A túl korai szex az esetek 85 százalékában negatív tapasztalatot okoz, de a túl későinek is lehetnek mellékhatásai.
Egy bizonyos tulajdonságot érdemes fejlesztenünk.
Két hipotézis is létezik.
A Rorschach-tesztet ma is évente több mint egymillió emberrel veszik fel, és olyannyira a pszichológia jelképévé vált, mint a sztetoszkóp az általános orvoslásnak. Bár tesztjéről több tízezer tanulmány készült, Hermann Rorschach életéről mindezidáig egyetlen átfogó életrajzot sem adtak ki. Ezen változtat a The Times által az év gondolatébresztő könyvének választott kötet, Damion Searls munkája.
A harag az a méreg, amit te iszol meg, és azt reméled, hogy a másik fog meghalni tőle. Érzelmeink gyakran elragadnak bennünket, pedig a legtöbb helyzetben jó lenne inkább hideg fejjel döntéseket hoznunk – a munkahelyi konfliktusok kiemelt helyen szerepelnek ezen a listán.
Biológiai okai is vannak az evolúciós előnynek.
Az új évben sokan szeretnénk akár több dologban is formálódni, átalakulni. Pszichológus szakértőnk a személyiség változási lehetőségeit és annak megítélését gondolta végig.
Ne hagyjuk életünk történetét nyom nélkül elhalványulni.
Már bizonyíték is van rá.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
„A szenvedéseket nem lehet kikerülni, egyre csak halmozódnak, aztán borul az egész, és jön az összeomlás” – mondja az énekesnő, aki azt is elmeséli, hogyan tanult meg szembesülni az érzéseivel, nem veszélyes-e a kitárulkozás, és mit jelenthet kihűlő párkapcsolatban a diszkrét hűtlenség.
Néhány éve a fenyőállítás-ajándékcsomagolás-kontrollvesztett bejglifalás-apatikus Reszkessetek betörők-bámulás kör egy új karácsonyi tevékenységgel bővült: a karácsonyfa fotójának kiposztolásával, és mások kiposztolt fáinak nézegetésével.
